Netrendeljen nálunk!

Egészségpénztárak

Mi az egészségpénztár?


Az egészségpénztár nem egy haszon orientált szervezet, célja nem a pénzgyűjtés, felhalmozás, hanem tagjai igényeinek kielégítése, azon lehetőségek megkeresése és biztosítása, amelyek segítséget nyújtanak, ha megbetegszünk, s orvoshoz kell mennünk, illetve biztosítják számunkra, hogy odafigyelve és törődve testünkkel, lelkünkkel hosszú ideig megőrizhessük lendületünket, jó közérzetünket.

Egészségpénztárak listája 

Vegyünk egy példát a tervezéshez!


Havi 3500.- forintot költünk gyógyszerekre, s mondjuk magunk, vagy családunk egy tagja szemüveget, vagy kontaklencsét hord, ami évi 40.000.- forintos kiadást jelent. Emellett rendszeresen járunk kondíciónáló terembe vagy uszodába, ahol évente 60.000.- forintba kerül tagságunk.

Tehát ha az egészségpénztáron keresztül szerezzük be ezeket a szolgáltatásokat, amelyeket amúgy is igénybe vennénk, 142.000.- forint helyett – figyelembe véve az adókedvezményeket és a pénztár működési költségeire történő elvonást is – legalább 20-25 %-kal kevesebbet költünk, attól függően, hogy pénztárunk milyen kedvezményeket kínál nekünk egy-egy szolgáltatónál. Havi befizetésünket tehát – ilyen nagyságrendű egészségpénztári szolgáltatási igényt feltételezve – legalább 12-13 ezer forint körül érdemes teljesítenünk.

Forrás: Vitalitás Egészségpénztár
http://www.egeszsegpenztar.com/  2012.08.26

Mit jelent az egészségpénztár?


Az egészségpénztár működésének lényege, hogy a társadalombiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott, de az egészség védelmét segítő, az egészséget helyreállító, vitalitásunkat megőrző szolgáltatásokat szervezzen és finanszírozzon tagjai érdekében.

Az egészségpénztár non-profit szervezet, célja nem a tőkegyűjtés, felhalmozás, hanem tagjai, s egyben tulajdonosai igényeinek kielégítése, azon lehetőségek megkeresése és biztosítása, amelyek segítséget nyújtanak, ha betegek vagyunk, s orvosi ellátásra szorulunk, illetve biztosítják számunkra, hogy odafigyelve és törődve testünkkel, lelkünkkel hosszú ideig megőrizhessük lendületünket, jó közérzetünket.

Kinek érdemes belépni a pénztárba?


Mindazoknak, akik amúgy is költenek egészségükre, mert ha dolgoznak, munkáltatójuk átvállalhatja tagdíjuk egy részét, vagy egészét. Ha saját maguk fizetik a tagdíjukat, vagy azt kiegészítik – a munkáltatói támogatáson, tagdíjátvállaláson túl, adókedvezményben részesülnek.

Miért érdemes munkavállalóként az egészségpénztár tagjává válni?


A tagdíj azonnal felhasználható jutatást biztosíthat a munkáltatótól tagdíjátvállalás esetén. A pénztártag által egyénileg, vagy támogatói adományként befizetett tagdíj után 20 %-os személyi jövedelemadó kedvezmény jár. (Az adókedvezmény évi 100 ezer forint, akik 2020. január 1.-e előtt töltik be az öregségi nyugdíjkorhatárt, azoknál évi 130 ezer forint lehet.). Azon az egészségpénztári tagok számára, akik más önkéntes pénztárban (nyugdíj, vagy önsegélyező) is tagsággal rendelkeznek az adókedvezmény összege 120, illetve 150 ezer Ft. Az adóévet követően a kedvezmény összegének megfelelő többletszolgáltatás vehető igénybe! Az adókedvezmény összegét a NAV a tag egyéni számlájára írja jóvá.

http://www.vitalitasep.hu/tajekoztato.html 2012.08.26.

 

Egészségfinanszírozási szervek – 1. rész

Szerző: Mohácsi Györgyi


Az “Egészségfinanszírozási szervek” cikksorozatban a társadalombiztosítási rendszer mellett, az önkéntes egészségbiztosítási pénztárak és a betegbiztosítók fennállásának célját, működésének folyamatát, jogi környezetét és szerepüket mutatjuk be.

Magyarországon az egészségfinanszírozási rendszer három nagy alrendszerből épül fel. A három egység egymástól függetlenül, eltérő jogi környezetben működik, ám egymást mégis kiegészítik, esetenként helyettesítik.

Ez a három rendszer a következő:

1. a társadalombiztosítási (Országos Egészségügyi Pénztár intézménye) rendszer,
2. az önkéntes és kölcsönös egészségpénztár,
3. betegségbiztosítási rendszer.

Az első cikk az önkéntes egészségpénztárakat szerepének és működésének bemutatására fókuszál.

Az önkéntes egészségpénztárak létrejöttének és fennállásának célja


Az egészségügy átalakításának és megújításának igénye már bő másfél évtizeddel ezelőtt megjelent a politika, gazdaság és egészségügy színterén. A 60/1991. (X. 29.) OGY határozat megállapította, “hogy a társadalombiztosítás jelenlegi rendszerét számos feszültség és ellentmondás jellemzi; a viszonylag magas járulékok ellenére sem képes értéktartó ellátásokat nyújtani”. Az egészségügyi szolgáltatások társadalombiztosítási finanszírozása is formális.

Az átalakítás első érzékelhető lépése az önkéntes egészségpénztárak megalakulását elősegítő, támogató és ösztönző környezet és jogi keret kialakítása volt, az 1993. évi XCVI. jelenleg az önkéntes kölcsönös egészségbiztosító pénztárakról szóló törvény korábban pénztártörvény megalkotásával. Az önkéntes egészségpénztár a pénztártagnak, illetve annak hozzátartozói részére a társadalombiztosítási ellátásokat kiegészítő, helyettesítő és pótló szolgáltatásokat finanszíroz a törvényben (1993. évi XCVI jelenleg önkéntes kölcsönös egészségbiztosító pénztárakról szóló törvény) meghatározott működési elvnek megfelelően.

Célja a betegségből eredő anyagi terhek enyhítése és az egészségmegőrzés. A betegség-megelőzésen és kezelésen felül az egészségügy kifehérítését és a paraszolvencia visszaszorítását célozza meg. Az, hogy a gyógyszerellátásra, a szűrésekre, a sportolás támogatására vagy a prevencióra helyezi-e a hangsúlyt azt az egészségpénztár maga dönti el. Az egészségpénztárak által nyújtható szolgáltatások körét a 1993. évi XCVI. tv. 2. §. 2 bekezdése gyógyító illetve prevenciós tevékenységekben határozza meg. Az elmúlt években leginkább gyógyszertámogatásra, gyógyászati segédeszköz finanszírozására és egészségügyi szolgáltatásra és sporttevékenységek finanszírozására használták és használják fel napjainkban is a pénztártagok.

Az egészségpénztárak működési elve – jogi környezete


Az egészségpénztárak alakulásának módját és működését a 1993. évi XCVI. önkéntes kölcsönös egészségbiztosító pénztárakról szóló törvény mellett a Ptk. szabályozza. Jelenleg azt, hogy a pénztárak megfelelnek-e a törvényben előírtaknak és teljesítik-e kötelezettségeiket, semmilyen ellenőrző szerv nem vizsgálja felül.
Az egészségpénztárak működésére az önkéntesség és függetlenség jellemző, vagyis a pénztártagok egyéni, autonóm döntésén alapul. Nyitott, vagyis a pénztárnak el kell fogadnia a hozzá beérkező tagsági kérelmet, azt nem utasíthatja el semmilyen indokra hivatkozva. Mindamellett, hogy a pénztárakra inkább a szövetkezeti jelleg a jellemző, hasonlóan a gazdasági társaságokhoz zárt gazdálkodási elvet követnek, a számviteli elveknek megfelelően.
A törvényi szabályozás érinti a pénztár gazdálkodását, a tagok felé történő beszámolási kötelezettségét, a tagok jogait és a pénztár informatikai működését.

Önkéntes egészségpénztárakban való tagság létrejötte és a tagok szerepe


A magánszemély egy írásos nyilatkozattal (formanyomtatvány) jelzi a pénztár felé belépési szándékát, melyet vagy a pénztár alkuszának vagy közvetlenül az egészségpénztárnak juttat el. A pénztári záradékolással és a belépő értesítésével kezdetét veszi a tagsági jogviszony. Törvény által előírt, hogy legfeljebb 30 nap telhet el a belépő nyilatkozatának benyújtása és a tagsági jogviszony kezdete között.

Az egészségpénztárak működésüket (önálló, szolidaritáson alapuló gazdálkodó szervezetek) a pénztári tagok befizetéseiből fedezik. Ezek egyrészt a munkavállalók által befizetett havi tagdíjak, másrészt a munkáltatók által átvállalt és fizetett tagdíjak, harmadrészt pedig eseti befizetések. A munkáltató munkáltatói hozzájárulás jogcímén átvállalhatja a pénztártagok havi tagdíjbefizetéseit, mely lehet fix összeg vagy a munkavállaló havi bérének előre meghatározott százaléka. Amennyiben a foglalkoztató részéről ez az átvállalás megtörténik, azt a három félnek külön szerződésben kell rögzíteni. A munkavállaló a foglalkoztató vagy önmaga által befizetett tagdíjakat szabadon használhatja fel a pénztári számlájáról.

Az egészségpénztári tag vagy annak munkáltatója az egészségpénztár felé havi vagy eseti tagdíjbefizetésnek kell, hogy eleget tegyen, mely alapján jogosult lesz egy az ő számára kiállított egészségbiztosítási kártyára. A pénztárral szerződésben álló egészségügyi szolgáltatónál ezzel a kártyával egyenlíti ki a szolgáltatás igénybevételének díját. Ez a díj a piaci ártól alacsonyabb is lehet, amennyiben az önkéntes egészségpénztár a szolgáltatónál előzetesen egy alacsonyabb listaárra szerződött le. Az egészségügyi szolgáltatás megfizetését a pénztár végzi, vagyis a pénztár és egészségügyi szolgáltató között történik tényleges pénzmozgás a prevenciós és gyógyító tevékenységek igénybevételéből eredő fizetési kötelezettségből adódóan. Az önkéntes egészségpénztár ezt a tevékenységet az erre elkülönített fedezeti alapból biztosítja. A pénztár a fedezeti alap mellett a működési alapból finanszírozza fennállásának költségeit, míg az ún. likviditási alap egy olyan “mozgó tőkét” képvisel, amiből a másik két alapba fizet be, valamint ezt az alapot forgatja, amiből esetenként a pénztártagoknak hozamot juttat vissza. Az önkéntes egészségpénztárak a pénztártag által fel nem használt összeget tehát befektetik, majd negyedévente az elért profittal az egyéni számlát gyarapítják. Az egészségpénztár a hozamok jóváírásáról és a pénztári számla egyenlegéről, valamint a tag felhasználásairól minimum évente egy alkalommal értesítést kell, hogy küldjön a pénztártag számára.

Az egészségpénztárak jövője


Az állampolgárok öngondoskodási hajlandósága és az egészségmegőrzés egyre szélesebb körben kezd elterjedni, amit a pénztári tagok számának 2002-ről 2006-ra történő megnégyszereződése is alátámaszt (www.pszaf.hu) Míg a 2002-es évben 151 200 főt számláltak az önkéntes egészségpénztárak, addig a 2006-os évben 624 200 tagjuk volt. A taglétszámban pedig további növekedés várható az egészségügyi reformok kapcsán, illetve a társadalombiztosítást pótló és helyettesítő szolgáltatások súlyának felértékelődéséből kifolyólag. A 2006-os évben például az önkéntes egészségpénztárak által közvetetten befinanszírozott egészségügyi szolgáltatások összege elérte az OEP kiadások 2 százalékát.
A pénztári tevékenységet tekintve a nyugdíjpénztáraknak és az egészségpénztáraknak mára közel azonos súlya van, szerepük várhatóan tovább fog erősödni a következő években is, és egyre több munkáltató lesz érdekelt dolgozóik tagdíjfizetésének átvállalásában is. Az egészségpénztárak helyzetét ugyan nehezíti, hogy a működésük keretét jelentő jogszabályi környezet évről évre változik, ám az egészségbiztosítási rendszer közeli átalakítása teljes mértékben megváltoztathatja súlyukat és működésüket.

Miért érdemes mégis most tájékozódni a társadalombiztosítási ellátás alternatíváiról, ha úgyis változik a teljes egészségfinanszírozási rendszer? Azért, hogy tudjuk mire építhetünk, milyen alapokkal számolhatunk a jövőben, mi az, ami helyettesítő és/vagy kiegészítő forrásul szolgálhat majd.

Mohácsi Györgyi, HR Portal

Forrás: HR Portal
http://www.hrportal.hu/hr/egeszsegfinanszirozasi-szervek-1-resz-20071029.html

2012. 08. 26.

Dr. Lukács Marianna: Önkéntes egészségpénztárak. Egészségügyi Gazdasági Szemle 2011/5. 3-8. http://www.weborvos.hu/adat/files/2011_oktober/egsz_5_vegso.pdf

2012. 08. 26.